Véleményblog

David Irving: Felkelés!

David Irving angol történész úgy döntött 1975 tájékán, hogy ír egy könyvet az '56-os magyar forradalomról, mely több év kemény munka után kész is lett '81-ben (Uprising! címmel jelent meg). Elutazott az USA-ba, tanulmányozta a Külügyminisztérium, az Állami Levéltár és Eisenhower elnök könyvtárának vonatkozó iratait. Hozzáfért a CIA és az amerikai diplomácia jelentéseihez, jegyzőkönyveihez, valamint a Columbia Egyetem és a Rutgers Egyetem rendelkezésére bocsátott számos interjút, ami az emigráns forradalmárokkal készült; szociológiai és pszichológiai szempontból vizsgálták a motivációikat. Elutazott továbbá Moszkvába, Münchenbe, Genfbe, Párizsba, Torontóba és más városokba, hogy az ide menekültekkel interjút készítsen. Többen a naplójukat is átadták. Ami viszont ennél is jelentősebb, hogy Magyarországon is eltöltött némi időt, és sikerült vallomásra bírnia több kommunista politikust - vagy a hozzátartozóikat -, akik átélték az eseményeket. Beszélt többek közt Marosán Györggyel, Hegedűs Andrással, Rajk Júliával, Vásárhelyi Miklóssal, Kopácsi Sándorral és Bibó Istvánnal. Természetesen átnézte a korabeli sajtó tudósításait is (mind a nyugati, mind a magyarországi újságokat). A kötet végén mintegy 35 oldalas forrásjegyzék van.

Hónapokig olvastam a könyvet, mert bizony időnként pihentetni kellett, ennek ellenére egy lendületes, néhol regénybe illő jelenetekkel megtűzdelt műről van szó, ami nem utolsósorban elég hiteles képet ad az eseményekről. 1956 témája nagyon sokáig tabu volt nálunk, nem csoda, hogy '81-ben hiánypótló műnek számított, de alapossága miatt talán még ma is az. A történelmi események rekonstruálásakor persze nem lehet elég forrást elolvasni, de egy átlagos érdeklődőnek ez a könyv több, mint bőséges. Irving számba veszi a forradalom előzményeit, áttekinti a Rákosi-rezsim tevékenységét, és röviden összefoglalja a felkelés következményeit is.

A könyvet a Gede Testvérek Bt. adta ki magyarul 2003-ban. Az ő profiljukba általában az antiszemita és hungarista művek illeszkednek, kérdés, hogy miért nekik kellett kiadniuk a kötetet. Nos, Irving egykor kétségbe vonta a holokauszt néhány elemét, azóta nem szívesen foglalkoznak vele a nagyobb kiadók, jóllehet visszavonta nézeteit. Ennek ellenére tisztességes munkát végzett, objektíven állt a témához (érintettsége nem lévén ez nem volt olyan nehéz). Ha érdekel '56, ajánlom.

David Irving: Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956
Gede Testvérek Bt., 2003
660 oldal
4000 Ft

Gazdasági program kerestetik

A Fideszbe vetett maradék bizalmam is elveszni látszik, csalódottságom pedig nőttön nő. Sorra olvasni a hülyébbnél hülyébb törvénytervezeteket minden téren, amiket vagy gyorsan félredobnak, vagy – és ez a rosszabbik eset – megszavazzák. Ha egy ötletük nem tűnik elég jónak, hirtelen előkapnak egy másikat. Következetességnek, megfontoltságnak nyoma sincs. Mintha a Fidesznek nem lett volna 8 éve, hogy végiggondolja a Nagy Megváltást, és mintha nem lettek volna kormányon már egyszer.

Nincs könnyű dolguk, ezt elismerem. Gyenge a gazdaságunk, sok a munkanélküli, 900 ezer devizahitelesünk van, a befizetett adónk javarészét a bankok teszik zsebre államadósság címén, ami jelenleg a GDP 80%-át teszi ki. A forint egyre gyengül, ami szintén megnehezíti hiteleink visszafizetését.

Mivel Matolcsy gazdasági csodája várat magára (többek szerint hamvába holt eleve), nem tudnak jobbat kitalálni, mint a mértéktelen adóztatás. Az adóterheink eddig is igen magasak voltak, erre még kitaláltak 20-at, de szerencsére (még) nem mindet vezették be. A chipsadót például igen, amivel kapásból öngólt lőttek: csomó gyártó mással helyettesíti az egészségtelennek titulált összetevőket, így nem fizetnek adót, ám a végeredmény: még egészségtelenebb termék. A többi területen is ez az ötlettelenség mutatkozik: megszorítás, elvonások, elbocsátások, csökkentések, adóemelés. Ehhez aztán igazán nem kell nagy ész.

Nyilvánvaló, hogy az öncélú látszatreformok helyett átfogó gazdasági program kéne, mert az ész nélküli adóztatás nem vezet sehova. De hogy ki van birtokában ennek a programnak? Ez egy igen jó kérdés. Olykor már arra gondolok, hogy nincs kiút: előbb-utóbb menthetetlenül csődbe jutunk. Kínkeserves időszak lenne, de talán lenne alkalom szilárd alapokról újjáépítkezni. De legyünk kicsit optimistábbak, és mondjuk azt, hogy élnek olyan magyar közgazdászok, akik pozitív változást tudnának hozni. Nem tudom, mely párt van a birtokukban, de a Fidesz és az MSZP nem, ennyi biztos.

A Fidesz valószínűleg kihúzza ezt a ciklust, sőt sok elemző szerint még a következőre is esélyes. Bebetonozták magukat, annyi biztos. De ha le is mondanának valami miatt, ki állna a helyükre? Az MSZP felől megnyugodhatunk, mert egyrészt kettészakadt (vagyis belviszályoktól terhes, gyenge), másrészt nincs részükről megújulás. Ugyanazok az arcok, ugyanazok a frázisok. A nyugdíjasokon kívül erre már senki nem kíváncsi. Gyurcsányék Demokratikus Koalíciója elég megmosolyogtató: kiváltak az MSZP-frakcióból, hogy sajátot alapítsanak. A Fidesz ezután figyelmeztette őket, hogy fél évig csak függetlenek lehetnek, saját frakciójuk nem lehet. Az a legviccesebb az egészben, hogy erről a törvényt az MSZP hozta meg annak idején. Na, de tőlük se kell nagyon félni.

Az LMP nagyon erősen próbálkozik, de úgy tűnik, hogy a következő ciklusra kikopnak a parlamenti palettáról. Úgy látom, hogy végül mégse lettek SZDSZ 2.0, jóllehet a szavazóbázisuk azonos. A Jobbik erősödik, ami nem meglepő, mert most mindenki a Fideszt hibáztatja (jogosan), és a csalódott szavazók a jobboldalon belül csak ide tudnak csapódni. Ha a Fidesz nagyon elkúrja, akkor talán 2018-ra látok esélyt egy Jobbik-kormányra, ha addig be nem dől az ország. Véleményem szerint kell is idő a pártnak, mert hiába akadnak értelmes szakpolitikusaik, a gyermekbetegségeiket még most sem vetkőzték le. Aggódni nem kell: a mostaninál jobban ők se nagyon tudnák elszarni a helyzetet. Egyébként kormányra kerülésük esetén tuti, hogy középre tolódás lenne (zsidó olvasóim miatt mondom).

És akkor ott vagyunk, ahol a part szakad: szervezett politikai erő jelenleg nem tud a Fidesz helyére állni. Felvirágzóban vannak a civil szervezetek (4K!, sajtószabadságosok stb.), de hogy belőlük mi lesz, az jó kérdés. Még ők sem tudják. Jó lenne több pártot látni a parlamentben, méghozzá – főleg a pártállami időkhöz képest – új arcokkal.

#254

Sok mindenről lehetett volna írni, így inkább nem írtam semmiről. Egyszerűen nem volt kedvem. Már arra is gondoltam, hogy bezárom a helyet, de hátha néhány bejegyzés érdekes lehet a Google-ből szállingózó embereknek (meglepő módon az egyik kiemelkedően olvasott cikk a hirtelen felindulásból írt Tesmódosítás - önmegvalósítás című lett, amin már 3831 olvasó háborodhatott fel eddig), szóval elfér. Néha-néha azért lehet írok egy-két könyvről, amiket érdekesnek tartok, és hát az előző években megszokott Kárpátia-kritika is elmaradt (gondolom, mennyien hiányoltátok, haha), amit még lehet bepótlok egy vaskos fikázás formájában. Majd meglátjuk.

#253

"Mellesleg a logika tudósainak nem kerülte el a figyelmét, hogy a mindenhatóság és mindentudás kölcsönösen kizárják egymást. Ha Isten mindentudó, előre tudnia kell, hogyan fog mindenhatósága révén beavatkozni a történelem menetébe, hogy azt megváltoztassa. Ez azonban azt jelenti, hogy erről a beavatkozásról később már nem dönthet másként, tehát nem mindenható."

- Richard Dawkins: Isteni téveszme

Híradó

Néztem múltkor a híradót, és nem értem, hogy miért kell bele ennyi baleseti hír, főleg ha halállal végződik. Aznap épp ketten fulladtak vízbe, de ebben az évben már vagy 80-an, szóval tökre nem egyedi dolog ez, így nem értem, miért kell kiemelni. Sokkolni kell a lakosságot, hogy aztán jobban vigyázzanak? Úgysem lehet együtt érezni ismeretlen, arctalan emberekkel. Eleve Magyarországon naponta átlagosan 6-an lesznek öngyilkosok, de attól még nem kell minden este az orrunk alá dörgölni ezt se.

#251

Holnaptól vasárnapig EFOTT.

Piszkos Harry

Harry Callahan (Clint Eastwood) - vagy ahogy a munkatársai hívják: Piszkos Harry - a pultnál ülve látja, hogy bankrablás van készülőben az út túloldalán, mégis úgy dönt, hogy most az egyszer marad a seggén, majd a kollégái elintézik, ezért inkább beleharap a hot dogjába. Megszólal a riasztó, a bankrablók menekülnek, szóval Harry pisztolya mégse maradhat a helyén. Kisétál az útra, majd figyelmezteti a rablókat, akik természetesen nem állnak meg, sőt még lőnek is. Harry lelövi őket, mint a kutyákat. Az ügy lerendezve, pedig Harry még mindig azt az egy falat hot dogját rágja, és hiába '70-es évek, hiába a kopottas zakó meg a fura frizura, ahogy néz... Hát én mondom, nem baszakodnál vele, pedig egyáltalán nem az a kigyúrt gorilla.

Valahogy az ilyen karakterek hiányoznak a mai filmekből, a modern (anti)hősök. A '80-as, '90-es években még ott volt John McClane, aztán kifújt.

Hajrá, Fidesz...

Nem nagyon hiszek abban, hogy a Fidesz és az MSZP valamiféle titkos háttéralkut kötött, de már kezdek hajlani rá, mert még mindig nem értem, hogy lehet ennyire töketlenül csinálni mindent, mint ahogy a Fidesz csinálja. A társadalom mely rétegeinek nem okoztak még csalódást?

Itt van a Médiahatóság, meg az új médiatörvény, és kezdjük ott, hogy Szalai Annamáriát választották meg elnöknek, aki keresztény-konzervatívnak tartja magát, emellett egykor pornólapot szerkesztett. Ennél nagyobb támadási felületet nehezen lehetett volna találni. Aztán most érvénybe lépett az, hogy az olvasói hozzászólásokért az oldal üzemeltetője a felelős. Bár tudom, hogy ez a kis blogokat nem érinti, tehát az enyémmel se hiszem, hogy foglalkoznának, de attól még ez nem valami elegáns formája az ellenvélemények szabályozásának. Aztán meglátjuk, mennyire lesznek véreskezűek a cenzorok. Az internetezők szimpátiáját már úgyis elvesztették.

2014-ben újra jön az MSZP?